Amerikai vígjáték 2006-ból, 00.05 perctől a TV2 műsorán.
Egy reggel Harold Crick (Will Ferrell), a teljesen átlagos és szemlátomást magányos informatikus arra ébred, hogy egy női hang kommentálja minden mozdulatát, gondolatát és érzését, méghozzá félelmetes alapossággal. Harold precíz élete egyik pillanatról a másikra feje tetejére áll, hisz a narrációt csak ő hallja, s mikor a hang bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik, a férfi elhatározza, hogy felkeresi a hang tulajdonosát, aki élete történetét írja, s meggyőzi arról, hogy változtassa meg a befejezést.
Kiderül, hogy a hang tulajdonosa az egykoron szebb napokat látott írónő, Karen "Kay" Eiffel (Emma Thompson), aki nehezen találja a befejezést karrierje talán legjobbnak tűnő könyvéhez. Már csak azt kell kitalálnia, hogy tegye el láb alól figuráját, de fogalma sincs arról, hogy Harold Crick létező személy, s nagyon is tisztában van azzal, hogy mik a szándékai vele. Ráadásul a kiadó Kay nyakára küldött egy erőszakos asszisztenst, Penny Eschert (Queen Latifah), hogy minél előbb sajtolja ki az írónőből a regény befejezését, azaz Harold Crick végzetét.
Harold egyre kétségbeesetten próbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez (Dustin Hoffman) fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor szerint számos komédia alapját egy olyan pár szerelme képezi, akik gyűlölik egymást. Javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal (Maggie Gyllenhaal), az eleven pékkel.
Midőn Harold belekóstol az igazi szerelembe és a valódi életbe, úgy hiszi, végre megszabadult végzetétől, hisz az élete egy komédia összes jegyét magán hordozza, így nincs az az Isten, hogy meghaljon a végén. Azonban Harold nem tudja, hogy Karen Eiffel írásaiban a karakterek akkor haláloznak el, amikor a leginkább élnek. Harold és Kay egy ismeretlen birodalomban találják magukat, amely mindkettőjüket gondolkodóba ejti: az emberi élet mennyit ér egy halhatatlan irodalmi művel szemben, amely életről és halálról szól. És az adókról.